Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...létrejön, ezzel az ügyvezető az egészségügyi szolgáltatásokra is jogosultságot szerez, és ez a jogosultság nincs összefüggésben a közterhek megfizetésével.A vállalkozás az inkasszó alatt álló bankszámláról nem tud befizetést teljesíteni az általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Munkáltató közteher-tartozásainak hatása a munkavállalókra

Kérdés: Érheti-e valamilyen hátrányos megkülönböztetés a munkavállalót a nyugdíjazásnál abban az esetben, ha a munkáltatójának magas járuléktartozásai vannak? Az érintett cégnél az alkalmazottak minden esetben megkapják a fizetésüket, az elszámolás és a járulékok bejelentése is megtörténik, de a közterhek megfizetése már több mint egy éve elmarad.
Részlet a válaszából: […] A levont, de be nem fizetett nyugdíjjárulék miatt amunkavállalót semmilyen hátrány nem érheti, hiszen a Tny-tv. 37. §-aegyértelműen rendelkezik arról, hogy a biztosítottnak minősülő személybiztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 9.
Kapcsolódó címkék: