12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Munkavállalók részére nyújtott kölcsön
Kérdés:
Hogyan tud kedvezményes kamatozású, illetve néhány esetben kamatmentes kölcsönt nyújtani egy vállalkozás a munkavállalóinak? Mire kell figyelni ebben az esetben, illetve milyen jogszabályok szabályozzák ezt az eljárást?
2. cikk / 12 Munkáltatói kölcsön
Kérdés: Adhat kölcsönt a munkáltató a munkavállalójának ingatlanvásárlásra abban az esetben, ha a dolgozó a családjával jelenleg még a szüleinél lakik, és az ingatlant azért szeretné megvásárolni, hogy odaköltözzön, és állandó jelleggel, bejelentetten ott éljen?
3. cikk / 12 Kamatmentes kölcsön
Kérdés: Milyen feltételekkel adhat 3,5 millió forint összegű kamatmentes kölcsönt a munkáltató a 15 éve nála dolgozó munkavállalójának? Keletkezik közteherfizetési kötelezettsége a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak a kölcsön összege, illetve az elmaradt kamatfizetés után?
4. cikk / 12 Kamatkedvezmény jövedelemváltozása
Kérdés: Hogyan változik a kamatkedvezményből származó jövedelem adózása 2019-ben annak kft.-tagnak az esetében, aki a legnagyobb tulajdonrésszel rendelkezik a cégben, társas vállalkozóként működik közre a vállalkozás tevékenységében, egyben az ügyvezetői teendőket is ellátja, és 2018-ban kamatmentes kölcsönt igényelt és kapott a kft.-ből?
5. cikk / 12 Visszatérítendő lakáscélú támogatás
Kérdés: Milyen esetben/esetekben mentesül a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség hatálya alól a munkáltató által folyósított visszatérítendő lakáscélú támogatás?
6. cikk / 12 Béren kívüli juttatások
Kérdés:
Helyesen járt el a munkáltató annak a munkavállalónak az esetében, aki júliusban módosította a béren kívüli juttatásokra vonatkozó nyilatkozatát, tekintettel arra, hogy a korábban kért lakáscélú hitel nem felelt meg a feltételeknek, ezért önkéntes pénztári, valamint egészségpénztári hozzájárulást kért, amelyet a munkáltató január-június hónapokra visszamenőleg át is utalt, kedvezményes adózással? A nyugdíjpénztárba átutalt összeg havi 12 282 forint, az egészségpénztári hozzájárulás pedig havi 3666 forint volt.
7. cikk / 12 Hitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás minősítése
Kérdés: Adóterhet nem viselő járandóságként értelmezhető-e a már akár évekkel ezelőtt is, hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján fennálló hitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás?
8. cikk / 12 Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem utólagos bevallása
Kérdés: Az 1996. évben vásárolt ingatlan értékesítéséből az eladónak adóköteles jövedelme keletkezett. Az értékesítés 2005-ben volt, ugyanezen évben újabb lakást vásárolt. Az újabb lakás vásárlásánál banki hitelt vett fel a vételár teljesítéséhez. Megilleti-e az adókedvezmény a teljes vételárra, vagy csak az önerőként felhasznált összeg vehető figyelembe az adómentesség igénybevétele során? Amennyiben elmulasztotta az adózó az ingatlan értékesítéséből származó adóbevallást és ezzel együtt az adó befizetését is, mentesül-e, és ha igen, hány év után az adófizetési kötelezettség alól?
9. cikk / 12 Elengedett kölcsön közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek abban az esetben, ha egy cég kölcsönt adott egy munkavállalójának, majd a visszafizetési kötelezettséget elengedte? Hogyan változik a kötelezettség abban az esetben, ha a magánszemély semmilyen jogviszonyban nem áll a céggel? Milyen jövedelemnek számít az elengedett kötelezettség?
10. cikk / 12 Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem lakáscélú felhasználása
Kérdés: Miért állapított meg az APEH adóhiányt egy magánszemély személyijövedelemadó-bevallásának ellenőrzése során az alábbi esetben? A magánszemély 2005 augusztusában kötött adásvételi szerződést lakás vásárlására. A vételár 10 millió forint volt, a vásárláshoz felvett 4 millió forint kamattámogatásos hitelt. 2005. november végén eladta a régi lakását 15 millió forintért, amiből a jövedelem 7 millió forint volt, tehát többet költött a lakásra, mint a jövedelme volt, és a vétel az eladást megelőző 12 hónapban történt, amit megenged a törvény.
