Versenytilalmi díj

Kérdés: Meg kell fizetni a szakképzési hozzá-járulást a szociálishozzájárulásiadó-alapot képező jövedelem után abban az esetben, ha egy volt munkavállaló a munkaviszonya megszűnését követően még további 6 hónapon át versenytilalmi díjat kap? Van minimálisjárulék-fizetési kötelezettség az említett dolgozó után, vagy a versenytilalmi díj teljes összege (havi 450 ezer forint) a járulékalap?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából nem munkaviszonyból származó, hanem egyéb jövedelemnek minősül. Ez pedig azt jelenti, hogy nem vehető figyelembe járulékalapot képező jövedelemként.Ugyanakkor a kifizetőnek meg kell utána fizetnie a szociális hozzájárulási adót, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Kilépő munkavállaló járulékminimuma

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a munkaviszonyban állóknál a havi 48 300 forintos minimumjárulék alsó határt abban az esetben, amikor a munkavállaló részére a felmentési időre előre kifizetik a munkabérét? Például ha a munkaviszony 2020. december 31-én szűnik meg, de a munkáltató 2020. október 5-én kifizette a november és december havi felmentési időre járó juttatást.
Részlet a válaszából: […] ...Felmentés esetén azonban nem erről van szó. A biztosított ebben az esetben a felmentéssel érintett hónapokra (november-december) rendelkezik járulékalapot képező jövedelemmel, csak annak számfejtése és kifizetése – a jogszabályok alapján – előre történik meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] ...nem minden esetben kell bejelenteni a NAV-nak, csak akkor, ha biztosítási kötelezettség jön létre, vagyis a megbízott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát vagy naptári napokra annak harmincadrészét. A megbízás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Munkaviszony megszűnését követően kifizetett hallgatási díj

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhei vannak a versenytilalmi megállapodás alapján kifizetett hallgatási díj azon részének, amely a munkaviszony megszűnése után 6 hónapon keresztül havonta egyenlő részletekben kerül kifizetésre? Biztosítottnak tekinthető a munkavállaló ez alatt az időszak alatt? A hallgatási díj másik részét a munkaviszony megszűnésekor fizették ki a munkavállaló részére.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése úgy szól, hogy a járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. A 2011. évi CLVI. tv. 455. §-ának (1c) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Előre kifizetett munkabér járulékai

Kérdés: A munkavállaló (jelen esetben köztisztviselő) jogviszonya 2003. május 3-án szűnik meg. Utolsó munkában töltött napja 2002. november 13., amikor is a munkavállalóval el kell számolni és részére a jövedelmet ki kell fizetni. Ebben az esetben milyen mértékkel és milyen felső határ figyelembevételével történik az egyéni járulék levonása, és miként történik a NYENYI adatszolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási jogviszony megszűnésére tekintettel, e biztosítási időnek következő naptári évre áthúzódó időtartamára kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbiakban közlünk:2002/24. APEH iránymutatásA végkielégítés címén és a felmentési időre járó személyi jövedelemadó- és járulékalapot képező jövedelem utáni személyi jövedelemadó-, valamint járulékfizetési kötelezettség[Szja-tv. 25. §, 26. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.