22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Külföldi állampolgárságú apa pótszabadsága külföldön született gyermek után
Kérdés: Jogosult az olasz állampolgárságú édesapa Magyarországon az 5 nap "apaszabadságra" abban az esetben, ha itt áll munkaviszonyban, az édesanya pedig észt állampolgár, aki jelenleg is Észtországban tartózkodik újszülött gyermekével? Az észt regisztrációs igazoláson szerepel az apa, illetve a gyermek vezetékneve megegyezik az apáéval. A család egy hónap múlva várhatóan már együtt fog lakni Magyarországon. Amennyiben az apa jogosult a szabadságra, akkor a munkáltató visszaigényelheti ennek költségeit?
2. cikk / 22 Családi pótlék ukrán menekültek részére
Kérdés: Jogosult lesz Magyarországon családi pótlékra az a kétgyermekes ukrán család, amely az Ukrajnában zajló harcok miatt menekültként érkezett az országba? A család magyar állampolgársággal még nem rendelkezik.
3. cikk / 22 Szerb állampolgárságú szülő családi pótléka
Kérdés: Jogosult lehet családi pótlékra a szerb állampolgárságú édesanya abban az esetben, ha négy gyermekével már több éve Magyarországon él? A gyermekek után korábban az anya házastársa kapta az ellátást, de ő elköltözött a családtól. A gyermekek közül a legkisebb közös gyermek, aki magyar állampolgár.
4. cikk / 22 Nyugdíjas megbízott
Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
5. cikk / 22 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
6. cikk / 22 1947-ben született magyar-brit állampolgár jogállása
Kérdés: Nyugdíjasnak minősül Magyarországon egy 1947-ben Budapesten született magyar-brit kettős állampolgár, aki 2003. január 1. óta itt tartózkodik, ettől az időponttól biztosítási kötelezettség hiányában fizeti maga után az előírt járulékot, és 2014. január 1. óta a brit állami nyugdíjintézettől nyugellátásban részesül a 2003 előtt végzett munkája alapján? A magánszemély sosem rendelkezett Magyarországon biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet nem szerzett, a brit nyugellátásról pedig csak egy írásbeli nyilatkozatot állított ki az ottani nyugdíjintézet, de E104-es, illetve E121-es igazolást nem, mert Nagy-Britanniában nem jogosult egészségügyi ellátásra. Ebben az esetben 2014. január után is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Milyen összegű tételes adót kell megfizetni abban az esetben, ha a magánszemély kisadózó egyéni vállalkozóként kezd el tevékenykedni?
7. cikk / 22 Ellátások külföldi szülés esetén
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult Magyarországon a külföldi szülése után egy kormánytisztviselő nő, aki 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig a munkáltató engedélye alapján az Amerikai Egyesült Államokba történő utazása miatt mentesült a munkavégzési kötelezettsége teljesítése alól, a kiesett munkaidőre nem illette meg díjazás, 2016. április 1-jétől vissza kellett volna mennie dolgozni, de időközben várandós lett, és a szülés várható időpontja 2016. május 20.? A munkavállaló férje tartós külszolgálatot teljesít külföldön, és valószínűleg a gyermek is ott fog megszületni, tehát az édesanya a szülésig már nem megy vissza dolgozni, és nem jön vissza Magyarországra sem. Az édesanya egy másik kifizetőnél részt vesz a Körösi Csoma ösztöndíjas programban, így havonta ösztöndíjat kap, de ez után nem fizet semmilyen járulékot. Jogosultak lesznek a szülők családi pótlékra annak ellenére, hogy a gyermek külföldön születik?
8. cikk / 22 Svájci állampolgárságú tulajdonos ügyvezető
Kérdés: Milyen bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik egy kft.-nek a svájci állampolgárságú tulajdonos ügyvezetője után, aki 1955-ben született, Svájcban nyugdíjban részesül, emellett keresőtevékenységet is folytat, és Magyarországon sem lakcímmel, sem adóazonosító jellel nem rendelkezik?
9. cikk / 22 Angol állampolgárságú ügyvezető bejelentése
Kérdés: Van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége annak a 2012 júliusában alakult cégnek, amelyben az ügyvezetői feladatokat egy angol állampolgár látja el 100 000 forint megbízási díj ellenében? Az ügyvezető egyéb tevékenységet nem végez a vállalkozásban, évente 10-15 napot tölt Magyarországon, Angliában rendelkezik biztosítási kötelezettséggel. Milyen dokumentumokat kell kérnie a cégnek a magánszemélytől a külföldi illetőség és járulékfizetés igazolására?
10. cikk / 22 Magyar székhelyű kft. külföldi munkavégzése
Kérdés: Be kell jelentkeznie a német adóhatóságnál annak a magyarországi székhelyű kft.-nek, amelyik Németországban vállal építőipari munkát, de ott nincs telephelye, és csak magyar munkavállalókat foglalkoztat? Kell valamilyen közterhet fizetnie külföldön a magyar cégnek vagy a magyar magánszemélyeknek?