7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Járuléktartozást felhalmozó bt. beltagjának nyugdíjazása
Kérdés: Jogosult lesz a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjára egy 1961. október 13-án született munkavállaló, aki már rendelkezik a szükséges jogosultsági idővel, de az utolsó 10 évben egy olyan betéti társaság beltagjaként áll munkaviszonyban, amely jelentős járuléktartozást halmozott fel?
2. cikk / 7 Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén
Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
3. cikk / 7 Méltányosság örökölt tartozás esetén
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, aki édesapja halála után megörökölte a szülei vidéki családi házát, ami megoldást jelenthetett volna jelenlegi nehéz élethelyzetében, de ügyvédje információi szerint az örökség erejéig felelnie kell egyéni vállalkozóként elhunyt szülője adótartozásaiért? Az örökös egyedül neveli 2 kiskorú gyermekét, és folyamatosan halmozódó banki tartozása miatt hamarosan el kell hagynia a lakását, amelynek értéke nagyjából fedezni fogja a bank követelését, az elhunyt édesapa viszont nagy összegű adó- és járuléktartozást halmozott fel, amelyet megállapodás alapján havonta törlesztett. Az örökölt ingatlan egy kis faluban található, eladása szinte lehetetlen, az örökös semmilyen egyéb vagyontárggyal nem rendelkezik.
4. cikk / 7 Járuléktartozás öröklése
Kérdés: Van valamilyen teendője, illetve kötelezettsége egy váratlanul elhunyt egyéni vállalkozó két gyermekének abban az esetben, ha tudomásuk van arról, hogy édesapjuknak nagy összegű járuléktartozása volt, amelyet havi részletekben fizetett? Mi fog történni most ezzel a tartozással?
5. cikk / 7 Egyéni vállalkozó táppénze járuléktartozás esetén
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a keresőképtelensége időtartamára egy egyéni vállalkozó, akinek nagy összegű járuléktartozása van, illetve keletkezik táppénzmegtérítési kötelezettsége a tartozására tekintettel?
6. cikk / 7 Munkáltató közteher-tartozásainak hatása a munkavállalókra
Kérdés: Érheti-e valamilyen hátrányos megkülönböztetés a munkavállalót a nyugdíjazásnál abban az esetben, ha a munkáltatójának magas járuléktartozásai vannak? Az érintett cégnél az alkalmazottak minden esetben megkapják a fizetésüket, az elszámolás és a járulékok bejelentése is megtörténik, de a közterhek megfizetése már több mint egy éve elmarad.
7. cikk / 7 Egyéni vállalkozó önrevíziója
Kérdés: Egyéni vállalkozó (pályakezdő) 1999-ben, a vállalkozói igazolvány átvétele napján balesetet szenvedett, és 6 hónapon keresztül keresőképtelen volt. Mivel még sosem volt biztosított, így táppénzben sem részesülhetett. Erre az időszakra nem fizetett társadalombiztosítási járulékot. Terhelte-e a vállalkozót járulékfizetési kötelezettség a keresőképtelenség időszakára, és ha igen, van-e arra mód, hogy mentesüljön ez alól? Az akkori MEP-es jegyzőkönyv (APEH átadás miatt) lezárt időszakot képezett-e, lehet-e, kell-e önellenőrizni az 1999. évet?
