Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...– a fentebb leírtak alapján – a munkaviszony létesítésének napjával megszűnt, a vállalkozás által megalapozott biztosítási idő előzményként beszámítható.Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a jogosultságok abban az esetben állapíthatók meg, ha a munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Függő hatályú döntés kivezetése az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak rendszeréből

Kérdés: Milyen formában változott meg a kifizetőhelyek esetében 2020. július 1. napját követően a sommás eljárás helyett teljes eljárásra való áttérésre vonatkozó értesítési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a folyósítás rendjében.Az egészségbiztosítás egyes pénzbeli ellátásaira irányuló igény elbírálását a jogalkotó nem minden előzmény nélkül illesztette jogrendünkön belül a sommás eljárások körébe."A sommás a rendes eljárással ellentétben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Ellátások külföldi előzmény esetén

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a munkavállaló, aki 2019. május 6-án lépett be jelenlegi munkahelyére, a tb-kiskönyvében az utolsó bejegyzett munkaviszonya 2009-től 2017. február 28-ig állt fenn, nyilatkozata szerint 2017. júliustól 2019. március 31-ig Ausztriában tartózkodott a férjével, ahol egy panzióban dolgozott teljes munkaidőben, többször napi tíz órát is, és első gyermekét 2020. márciusra várja? Hogyan tudja igazolni az ausztriai munkaviszonyát, ahol – tudomása szerint – be volt jelentve? A dolgozó 2019. november 4-től jelenleg is "9"-es kóddal táppénzben részesül.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 40. §-ában foglaltak értelmében csecsemőgondozási díjra az a biztosított nő jogosult, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. Ha a szülés időpontja 2020. március hónapjának utolsó napja, azaz 31. lenne, a kismamának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

GDPR

Kérdés: Hogyan érintette a GDPR hatálybalépése a társadalombiztosítási kifizetőhelyek, illetve a jövedelem-számfejtő helyek feladatainak ellátását? Melyek azok az adatkezelési előírások, amelyekre különösen figyelni kell a foglalkoztatottakat érintő végrehajtási cselekmények során?
Részlet a válaszából: […] ...Adatvédelmi Rendelet alaprendeltetése a személyes adatok kezelésének jogszerű és tisztességes megvalósítása. Hazánkban nem teljesen előzmény nélküli, azonban – mint a legfiatalabb emberi jog – még számos eleme vár magyarázatra, értelmezésre. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
Részlet a válaszából: […] ...keretek között zajlik, a munkáltatónak pedig sem lehetősége, sem joga nincs az orvosi döntés felülbírálására. A háziorvos a beteg kórelőzményének megismerése, illetve a balesetről készült jegyzőkönyv, egyéb dokumentumok, kezelésről szóló orvosi dokumentációk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Gyermekápolási táppénz alapja többes jogviszony esetén

Kérdés: Mi lesz a gyermekápolási táppénz alapja, mennyi ideig jár az ellátás az alábbi esetben? Egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltató 2018. július 16-tól foglalkoztatja munkaviszonyban az alkalmazottját, aki 2012. november 16-án született gyermeke betegsége miatt egyedülállóként gyermekápolási táppénz iránti igényt nyújtott be a kifizetőhelyre 2018. augusztus 6-tól. A munkavállaló 2011. május 3-tól 2017. szeptember 30-ig "A" munkáltatónál, 2017. november 16-tól 2018. június 20-ig "B" munkáltatónál állt munkaviszonyban, jelenlegi foglalkoztatója mellett pedig 2018. június 21-től "C" munkáltatónál is munkaviszonyban áll. Figyelembe kell venni az előzményeket a gyermek jogán igénybe vett GYÁP-napok tekintetében? Amennyiben igen, csak a megszűnt jogviszonyok vonatkozásában, vagy a párhuzamosan fennálló jogviszonyban eltöltött gyermek-ápolási napokat is?
Részlet a válaszából: […] ...majd 2018. november 17. és 2019. november 16. között pedig 28 naptári napra.A gyermek ápolása címén járó táppénz megállapításánál előzményként csak azt az időtartamot lehet figyelembe venni, amelyre a gyermek ápolása címén a legutóbbi születésnapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Sommás eljárás

Kérdés: Mit jelent az, ha valaki a gyermekgondozási díj iránti kérelmére függő hatályú végzést kap? Mi a célja ennek, és miért nem a megállapító határozatot postázták a részére?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás elnevezését tekintve különösnek, egyes megközelítések szerint mesterkéltnek mondható, az tagadhatatlan, hogy semmiképpen sem előzmény nélküli, hiszen első ízben a sommás eljárásról szóló 1893. évi XVIII. törvénycikk szabályozta az alábbiak szerint:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Társadalombiztosítási kifizetőhely

Kérdés: Hogyan kell megalapítania a társadalombiztosítási kifizetőhelyet egy cégnek, mire van ehhez szükség, milyen új kötelezettségeket jelent ez a gyakorlatban, illetve milyen bevallási és elszámolási kötelezettsége keletkezik a vállalkozásnak?
Részlet a válaszából: […] ...pénzbeli ellátásai iránti igények érkeztetése, elbírálása, folyósítása és elszámolása, szükség esetén az igényelbíráláshoz előzmény kérése,– az üzemi baleset, a foglalkozási betegség elbírálása, a balesetitáppénz-igények érkeztetése, elbírálása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
Részlet a válaszából: […] ...adatokból derül ki. A táppénzre való jogosultság időtartama eltérő a kétjogviszonyban. Az első jogviszonyban táppénzre 365 nap – előzmény – jogosult,míg a második jogviszonyban a munkaviszony kezdetétől a keresőképtelenségetmegelőző napig terjedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Kifizetőhely tájékoztatási kötelezettsége

Kérdés: Keresőképtelenség esetén milyen tájékoztatási kötelezettsége van a kifizetőhelynek az orvos és a beteg felé?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnésének időpontjáról. A biztosítás tartama alatti keresőképtelenség esetén, abban az esetben, ha a táppénz folyósítása – az előzmények figyelembevételével – a 240. napot elérte, az értesítést a 240. napot követő 8 munkanapon belül kell az orvos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.