9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Degresszálás
Kérdés: Mi az oka annak, hogy egy nyugdíjkorhatárt elért, öregségi nyugdíjat igényelt személy részére megküldött határozatban a nyugdíj összegéül nem az átlagkereset 90 százalékát, hanem a kiszámított átlagkereset csökkentett összegének 90 százalékát állapították meg? A szolgálati idő és az átlagkereset alapján az érintett magasabb összegű ellátásra számított.
2. cikk / 9 Díjazás elszámolása munkaidőkeretben
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a munkaidőkeret összes munkaóráját az általános munkarend szerint határozza meg a napi 7 órás részmunkaidőben dolgozó portások esetében (pl. október hónapra 7 óra × 1,5 × 21 nap), tekintettel arra, hogy a munkakör készenléti jellege miatt a napi munkaidő 12, majd 24 órára lett megemelve? A dolgozók beosztás szerinti munkaideje a 2021. október 1-jétől december 31-ig tartó 3 havi munkaidőkeret tartama alatt 648 óra volt (240 óra+192+216), az általános munkarend szerinti munkaórák száma pedig 682,5 óra. Havonta kell számfejteni az állásidőre járó díjazást, vagy csak a munkaidőkeret végén? Hogyan kellene elszámolni az esetleges túlórát? Az éjszakai pótlék számítása során felfelé vagy lefelé kell kerekíteni a 228,375 osztószámot [(174 óra/8 × 7) × 1,5]?
3. cikk / 9 Szülés a biztosítás megszűnése után
Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
4. cikk / 9 Részmunkaidős megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Rehabilitációs hozzájárulás számításánál levonható-e az a 2002 óta rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállaló, akit a munkáltató napi 5 órás munkaidőben foglalkoztat? A dolgozó szerepel az átlagos statisztikai állományi létszámban.
5. cikk / 9 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Kell-e rehabilitációs hozzájárulást fizetni az első negyedévre annál a munkáltatónál, ahol az átlagos állományi létszám 27 fő volt, amiből 1 fő rokkantnyugdíjas?
6. cikk / 9 Álláskeresési járadékra való jogosultság idejének megállapítása
Kérdés: Az álláskeresési járadék jogosultsági idejének megállapításához az álláskereső utolsó négyéves munkaviszonyát veszik figyelembe. Ez a négy év a jogosultságtól visszafelé, tehát pl. 2006. augusztus 1-jétől 2002. augusztus 1-jéig, vagy 2006. augusztus 1-jétől 2002. január 1-jéig áll fenn?
7. cikk / 9 Magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallásának pótlása
Kérdés: Hogyan pótolható a magánnyugdíjpénztáritagdíj-bevallás abban az esetben, ha a dolgozó, aki nem jelentette belépésekor a tagságát, már nem a cég alkalmazottja, kilépése után hetekkel viszont közölte, hogy tagja egy nyugdíjpénztárnak. Ebben az esetben milyen kötelezettsége van – ha van egyáltalán – a volt munkahelyének? Mit kell érteni a Társadalombiztosítási Levelek 28. szám 480. válaszában leírt pótbevalláson, hiszen jelen esetben – ha mégis a volt munkáltatónak vannak teendői – több évről van szó, és a cég havonta készített tagdíjbevallást, tehát minden hónapról külön-külön kellene pótbevallást készíteni. A tévesen bevallott nyugdíjjárulékot a havi bevalló vállalkozás esetén az adott hónapokra vonatkozóan kellene elkészíteni önellenőrzésként?
8. cikk / 9 Betegszabadság kiadása határozott idejű munkaszerződés esetén
Kérdés: Hogyan kell kiadni a betegszabadságot határozott idejű munkaszerződés esetén? A dolgozót határozott időre – 2003. szeptember 1-jétől október 31-ig – kötött szerződés alapján foglalkoztatja a munkáltató. A biztosított keresőképtelen beteg 2003. szeptember 17-től 26-ig. A tárgyévben betegszabadságot még nem vett igénybe. A keresőképtelenség időtartamából hány napra kell betegszabadság címén távolléti díjban részesíteni a dolgozót?
9. cikk / 9 A minimálbér
Kérdés: A munkaviszonyon kívül melyik jogviszonyban van még jelentősége a minimálbérnek?
