10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Ingatlan-bérbeadás ehója
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2018-ban egy magánszemélynek a tulajdonában lévő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után?
2. cikk / 10 Lakhatási támogatás I.
Kérdés: Valóban adhat egy budapesti székhelyű munkáltató adómentesen albérleti hozzájárulást annak a munkavállalójának, akinek az állandó lakhelye Szegeden van, de hétfőtől péntekig a fővárosban tartózkodik munkavégzés céljából? Melyik jogszabályban található meg ez a rendelkezés?
3. cikk / 10 Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem ehója
Kérdés: Kell-e 14 százalékos ehót vonni a bérleti díjból annak a magánszemélynek az esetében, aki saját ingatlanát adja bérbe egy betéti társaságnak, amelynek ő a kültagja? A magánszemély összes bérbeadásból származó éves bevétele nem haladja meg az egymillió forintot.
4. cikk / 10 Bérbeadásból származó jövedelem adóelőlege
Kérdés: Lakásbérbeadásból a magánszemélynek a bevétel 90 százalékának hány százalékát kell adóelőlegként befizetni, ha a várható bérjövedelemmel együtt az nem lesz több, mint 5 millió forint?
5. cikk / 10 Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem ehója
Kérdés: Kell-e ehót fizetnie a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme után? Amennyiben igen, mennyi a közteher mértéke? A magánszemély a jövedelem után összevonás alá eső jövedelemként fizet szja-t 2010-ben.
6. cikk / 10 Amerikai és angol állampolgárok biztosítása
Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
7. cikk / 10 Eho maximumának kiszámítása
Kérdés: Hogyan érvényesíthető az eho-maximum kettős határa abban az esetben, ha egy magánszemély 2007-ben osztalékot vesz fel a 2006-os évre vonatkozóan, amely után 4 százalékos, de maximum 400 000 forint összegű eho-t kell fizetni, de emellett bérleti díjat is kap, amely után 2007-ben 14 százalék, maximum 450 000 forint a fizetendő eho?
8. cikk / 10 Saját kft. részére kiadott lakás eho-ja
Kérdés: Kell-e 4 százalékos eho-t levonni annak a lakásnak a bérleti díjából, amit iroda céljára ad ki a magánszemély saját vállalkozásának? A szerződés összege évi 120 000 forint.
9. cikk / 10 Haszonélvezeti joggal rendelkező bérbeadó eho-ja
Kérdés: Abban az esetben is kell fizetnie a bérbeadónak a lakás bérbeadásából származó 1 millió forintot meghaladó jövedelem után 4 százalék eho-t, ha a magánszemély az adott ingatlanban lakik ugyan, de arra csak haszonélvezeti joga van (nem a bérbeadó a tulajdonos, hanem csak a haszonélvező)? A bérlő a magánszemély résztulajdonában lévő kft.
10. cikk / 10 Bérleti díj közterhei
Kérdés: Az adószámmal rendelkező feleség havonta 150 000 forint bérleti díjat számláz a férje és a fia tulajdonában lévő kft. részére. A bérbeadás tárgya a férj és a feleség tulajdonában lévő családi ház felső emelete, ahol a kft. irodája működik, és a társasági szerződésben ez a székhelye is. 2006. január 1-jétől kit és milyen adókötelezettségek terhelnek? Kinek milyen adóbevallásokat kell beadni, és milyen gyakorisággal?
