Ellátások többes jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re és GYED-re, illetve milyen feltételekkel kapja meg az ellátásokat egy munkavállaló, aki 2018. november 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 4 órás munkaidőben, 2018. december 10-től egy másik cégnél is létesített egy napi 4 órás munkaviszonyt, és második gyermeke születésének várható időpontja 2019. november 27.? A dolgozó előző munkaviszonya 2016. augusztus 1-jétől 2018. október 31-ig állt fenn, első gyermeke után 2019. február 28-ig GYES-ben részesült, 2019. május 27-től pedig veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és táppénzben részesül.
Részlet a válaszából: […] ...megállapításánál viszont nem vehető figyelembe a kedvezményszabály, mert – bár az újabb gyermek az első gyermek után járó GYES megszűnését követő egy éven belül születik – az utolsóként megállapított ellátás nem a jogosultság kezdőnapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Egyéni vállalkozóként működő közalkalmazott szülése

Kérdés: Milyen ellátásra és milyen összegben lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2003 óta közalkalmazottként dolgozik, első gyermekével 2008. december 31-ig GYED-ben, 2009. október 1-jétől 2010. december 18-ig GYES-ben részesült, ezt követően szabadságát töltötte, majd 2011. február 10-től táppénzen van, és június elején ismét szül? A 2009. január 1-jétől szeptember 30-ig tartó időszakra járó GYED-et egyéni vállalkozói tevékenység miatt vissza kellett fizetnie. A vállalkozói tevékenységet jelenleg is folytatja.
Részlet a válaszából: […] A leírtak szerint a dolgozónak egyidejűleg fennálló kétbiztosítási jogviszonya van. Az egyik a 2003-tól fennálló közalkalmazottijogviszony, a másik az egyéni vállalkozói. A vállalkozói tevékenységekezdetének dátuma valószínűleg 2009. január 1., mert a GYED-et ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...minősül a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.